You are here
Home > Élet-Stílus > Távmunka: pro és kontra

Távmunka: pro és kontra

A távmunkáról sokaknak még ma is az a kellemetlen átverés jut eszébe, amikor ügyes csalók pénzt kértek interneten keresztül végezhető, otthoni munkáért. A gyanútlan áldozat átküldte a pénzt, majd jó esetben kapott egy pakkot, amelyben azt állt, add el te is ezt a borítékot egy másik naiv embernek.

Pedig számos olyan feladat van már, amely akár egyetlen laptoppal is elvégezhető. Vonzó lehet, ha reggel és este nem kell dugóban állnunk, vagy a buszon helyért verekednünk száz másik emberrel. Mégis, a távmunkát sok bizalmatlanság és kétely övezi.

Sokan azt tartják, valódi jellem az, aki egyedül képes otthon dolgozni. Biztosan akadnak olyanok, akiknek az is nagy erőfeszítés lenne, hogy egyáltalán elkezdjék a munkát: mindig lenne éppen fontosabb teendőjük. Sok vezető abban sem biztos, hogy az alkalmazott képes lenne úgy beosztani az idejét, hogy tényleg időre elvégezze a munkáját.

A kérdést, hogy legyen-e egy cégnek irodája, a technológia fejlődése is inspirálja. Minek elhagyni az otthonunkat, amikor onnan kényelmesen elérhető bárki? Tény, hogy akár többszereplős, nemzetközi megbeszéléseket is lehet videótelefonon keresztül lebonyolítani – ugyanakkor a félreértés, a tévedés lehetősége így sokkal nagyobb, mint személyesen. A jelenlét, az inspiráció itt még nem jön át. Még kell a közös cigaretta, még kell az a közös kávé, a gangon állás együtt, hogy működjön.

A Steve Jobsról szóló életrajzi könyvből egyértelműen kiderül, a digitális kultúra egyik legjelentősebb guruja csakis a személyes találkozásokban hitt. Az első időkben személyesen vette fel a kapcsolatot az őt érdeklő emberekkel, később magához rendelte őket. Minden esetben hosszú sétákat tett velük, ahol volt ideje kifejteni gondolatait és meghallgatni a másik érveit. Közben pedig figyelt a másikra, mintát vett jelleméről, habitusáról, mindarról, ami a kábelen nem vagy nehezen jön át. Önéletrajzírója explicit le is írja, Jobs értette a modern kor kommunikációs eszközeit, használta őket, de a személyes találkozók erejében hitt. Ma ezt őrületes pazarlásnak érezzük, mert nincs türelmünk jelen lenni.

Természetesen a munkahelyi környezet minősége döntő fontosságú. Sok olyan munkahely van, amely inkább gátolja, mint segíti, hogy ezek az emberi találkozások létrejöjjenek. Vannak olyan irodák, amelyeknél még az otthonod is kreatívabb, megbízhatóbb és kényelmesebb munkakörnyezetet nyújt. Pedig az íróasztal mellett töltött nyolc, tíz óra csak akkor produktív, ha közben – szervezett és tudatos módon – meg tudod törni a monotonitást, ha tényleg van idő az információk áramlására, a személyes találkozókra, a beszélgetésekre.

Ezekből a beszélgetésekből, a jelenlétből alakul ki a munkahely, alakul ki egy olyan kreatív és támogató közeg, amelyben inkább természetes, mint csoda, hogy egy szolgáltatás vagy egy termék nap mint nap megszületik. Ez a közeg lenne az, amit nem vagy csak bajosan lehet távmunkában előteremteni.

Szerző: Sarnyai Tibor

Vélemény, hozzászólás?

Top